A K-vitaminról kevesebbet lehet hallani, mint a C-, E- vagy B-vitaminokról, pedig több fontos területen lát el szervezetünkben.
Aki véralvadásgátlót szed, az jobban ismeri a nevét, mert felhívják rá a figyelmét, hogy ne fogyasszon K-vitamin tartalmú ételeket.
Legnagyobb mennyiségben a paradicsom, paprika, saláta, spenót, spárga, káposzta, karfiol, brokkoli, avokádó, eper, málna tartalmazzák, míg állati forássból a belsőségek, a tojás és a tejtermékek bírnak magasabb tartalommal. Ennek ellenére sok beteget azzal a tanáccsal látnak el, hogy ne egyen zöld leveles zöldségeket, főként „K” betőseket, így fontos mikrotápanyag forrástól fosztják meg őket. Ezzel az ajánlással több gond is van, de erre térjünk vissza később.
A K-vitamin több enzim működéséhez is szükséges kofaktor, ami azt jelenti, hogy jelenléte szükséges bizonyos fehérjék működésének megváltozásához. Tudományosabb érdeklődésűek számára a fehérjék glutaminsavrészének karboxilálásában vesz részt. A K-vitamin függő fehérjék részt vesznek a véralvadásban, a csontok felépítésében, a sejtnövekedés szabályozásában és a kalcium anygacserében, hogy a legfontosabbakat említsük. Ezen folyamatokban a K-vitamin mindkét formája szükséges, de más-más fontossággal bírnak az egyes területeken.
A természetes K-vitamin kétféle vegyületet takar, melyek funkciójuk területén is eltérnek egymástól. A K1 vitamin vagy fillokinon főként növényi eredetű, és a véralvadási folyamatban nagyobb szereppel bír.
A K2 vitamint vagy menakinont egyes baktériumok termelik. ezek részben a bél normál flórájához tartozó probiotikum törzsek, részben az erjesztett ételek (miso, natto) erjesztéséért felelős törzsek termelik. Ez utóbbi az egyik előállítási módja a kereskedelemben kapható kiegészítőknek is, sajnos azonban nem ez az elterjedtebb. A menakion nagyobb szereppel bír a kalciumanyagcsere szabályozásában.
A K3 vitamin a menadion, az előbbi vegyületek egy oldallánc nélküli váza, amit mesterségesen állítanak elő, majd a szervezet abból csinál K2 vitamint, miután visszaalakította. Ez utóbbi forma könnyen átalakul egy úgynevezett szabadgyökös formává (pl.: sugárzás hatására), tumor terápiában épp ezért sugárérzékenyítőként használják. Sajnos ez a szabadgyökös forma a szervezetben elektromos redukcióval is létrejöhet, épp ezért szövetkárosító hatsú lehet. A kereskedelemben sokszor ez a forma kapható, de hosszú távú pótlásra a fentiek miatt nem javasolható.
A K-vitamin a szervezetben egy körfrogásban vesz részt, és így fejti ki funkcióját az aktív fázisban. A warfarin vagy cumarin típusú gyógyszerek ezt a körfolyamatot blokkolják, és hatásukra a K-vitamin igényes folyamatok nem zajlanak le. Így jön létre a véralvadásgátló hatás is. Tudni kell azonban, hogy a K-vitamint akkor használja a szervezet, ha szükséges, így ha többet viszünk be, azzal nem válunk vérzékennyé. Ellenben a fenti véralvadásgátlók hatását ellensúlyozni tudjuk vele.
A fenti típusú alvadásgátló gyógyszerek hatását laborban a protrombin/INR értékekkel kontrollálják. A terápiás hatáshoz szükséges dózis egyéni. Épp ezért értelemetlen a betegektől megvonni az értékes zöld növényeket. Pusztán csak azt kellene elmagyarázni nekik, hogy egyenletesen fogyasszák azokat, és akkor a labor segítségével belőhető a gyógyszer adagja. Hozzáteszem, hogy a belsőségek, tojás és tejtermékek megvonása szóba sem szokott kerülni ilyenkor.
Mint fentebb említettem, nem csak az alvadási folyamatban résztvevő fehéjék aktiválásához szükséges, hanem más területeken is fontos szereppel bír. Mik ezek?
- A csontszövet ásványianyagbeépítéséhez (mineralizációja) szükséges enzimek aktiválása, mely által a csontépülést támogatja. Épp ezért a kalcium és D-vitamin pótlás mellett ennek pótlása is szükséges. Ellenkező esetben a kalcium inkább más szövetekbe rakódik le, mint például az erek fala, a vese és más zsigeri szervek.
- Egy kötőszöveti fehérje (mátrix Gla fehérje) aktiválása, mely megvédi a kötőszöveteket (főként az erek falát) a mészlerakódástól. Az érelmeszesedéshez –mint neve is mutatja – ugyanis mészlerakódás szükséges, nem elég hozzá a rossz koleszterin. Egyes vizsgálatokban nagyobb dózisú K2-vitaminnal sikerült a meszesedések mértékét csökkenteni.
- A sejtek energiatermelésének elősegítése egy a légzési láncban részvető fehérje aktiv formában tartása által. Ehhez nincs szükség emelt mennyiségre, de mindig rendelkezésre kell állnia.
- Tomor ellenes hatás, a programozott sejthalál beindítása által, illetve a sejtciklus szabályozásán keresztül.
K-vitaminból napi 200-400mikrogramm bevitele szükséges. K1-vitaminból általában be is visszük a megfelelő mennyiséget. A K2-vitamint normál bélflóra esetén a bélbaktériumok termelik meg, de ennek mértéke változó és esetenként elégtelen lehet. Az antibiotikumok szükségszerűen csökkentik szintjét, még egyes szívgyógyszerek, gyulladáscsökkentők, savlekötők és az alkohol is. Ráadásul a csont normális szerkezetének fenntartásához, főleg a leépülés időszakában akár napi 1000 mikrogrammra is szükség lehet. Mint fentebb említettem, a K-vitamin csak az enzimek működőképességének biztosításához szükséges, önmagában hatástalan, így nagyobb dózisban (akár 500-szoros) sem okoz mellékhatásokat.