Télen mindig felmerül a kérdés, hogy milyen vitamint is érdemes pótolni. Vannak, akik csak télen szednek vitaminokat, persze vannak, akik akkor sem.
Az igazat megvallva a mai táplálkozás mellett a tél és a nyár között csak kis különbség van, hiszen a legtöbben nem a piacon vásárolnak idénygyümölcsöt és zöldséget. A szupermarketek polcain ellenben mindig minden megtalálható. Persze a zöldség és gyümölcsszezonban nagyobb eséllyel van helyi, idénygyümölcs a nagyáruházak polcain is.
Erre ne is fecséreljünk több időt, mivel a cikk címétől messzire vezet. Mindenesetre leszögezhetjük, hogy a mai nyugati civilizáció emberei az év minden részében ki vannak téve a minőségi éhezésnek, az energiát ugyan biztosító, de mikrotápanyagokat nélkülöző étrendnek.
Azt gondolom, hogy egy jó minőségű multivitaminra, vagy valamilyen zöldsgékoncentrátumra ilyenkor mindenkinek szüksége van. Most mégis két vitamint emelnék ki.
Mi jut eszünkbe a télről az életmód tükrében?
Ha tél, akkor hideg van. Ha tél, akkor energiadúsabb étkezés. Ha tél akkor karácsonyi ünnepi zabálás. Ha tél, akkor beszorulunk a lakásba. Ha tél, akkor megfázások. Ha tél, akkor sötét van. A sort még lehetne sorolni.
Hála istennek a D-vitamint pártoló professzoroknak, ma már sokan hallottak a D-vitamin pótlás szükségességéről. A D-vitamin aktív formája a bőrünkben, napfény hatására alakul ki. Márpedig abból télen kevés van. Sajnos az a helyzet, hogy a mi éghajlatunkon, a mi életmódunk mellett a magyar lakosság nagy része még nyáron is hiányt szenved D-vitaminból. Azt csendben jegyzem meg, hogy a D-vitamin koleszterinből alakul ki, ami ellen viszont riogatnak. …bár nem hiszem, hogy a magyar lakosság annyira el lenne riasztva a koleszterintől, így biztosan nem ez az oka a D-vitamin hiánynak. Ma már tudjuk, hogy nem csak a csontanyagcsere nélkülözhetetlen eleme a D-vitamin, hanem számos más funkciója is van. Több mint 60 gén kifejeződésére van hatással. Részt vesz a tumor elleni küzdelemben, hatással van az immunfolyamatokra, de hiánya még depressziót is okozhat. A D-vitaminnal kapcsolatban paradox helyzet, hogy külső pótlással raktározható, míg a napfény hatására épp csak az aktuális szükséglet termelődik meg. Télen 2000NE minden további nélkül pótolható, de nagyobb adagokkal sem okozunk bajt. Extrém dózisok – ellentétben a C-vitaminnal – vesekövet okozhatnak, de csak hosszabb távon. A hosszú távú extrém dózisú (pl.: 10000-20000 NE naponta) pótlásnak azért sincs értelme, mert a D-vitamin annyiféle folyamat szabályozásában vesz részt, hogy már nem is vitaminként, mint inkább hormonként tekintünk rá. Márpedig egy rendszerbe tudatlanul beavatkozni kétélű fegyver. Épp ezért maradjunk az aranyközépúton. Ha nincs laborban igazolt hiány, napi 2000NE elegendő, esetleg, ha sohasem pótoltuk, érdemes egy egyszeri nagyobb 10000NE adaggal indítani.
A C-vitaminról állandóan a két megosztó vélemény kering. Személy szerint én a pártján állok. Az 1950-es évektől kezdve számtalan tanulmány igazolta terápiás hatásosságát nátha, megfázás megelőzésében, a tünetek mérséklésében, a gyógyulási idő csökkentésében. A nem megfelelő időzítéssel és dózissal végzett tanulmányok persze rendre megcáfolták a jó tanulmányokat. Az akkori vicc, még ma is aktuális miszerint a doktor azt mondja a betegének: “Uram önnek csak megfázása van, amivel nem tudok semmit csinálni, de jöjjön vissza, amikor tüdőgyulladása lesz, mert azt tudom kezelni!”
Na de nézzük az elejéről. A C-vitaminról sokan tudják, hogy antioxidáns. Azt már kevesen tudják, hogy mi is az az antioxidáns pontosan, sőt azt még kevesebben, hogy az intravénás rákterápiában, már pont az ellenkező hatása érvényesül, de erről máskor. Sokkal fontosabb, hogy megerősíti a kötőszöveti elemeket, így gátolja a vírusok és vírussal fertőzött sejtek szövetek közötti terjedését. Részt vesz e mellett a stresszállapottal kapcsolatos hormonok termelésében, illetve beleavatkozik a gyulladások és az allergiák kontrollmechnaizmusaiba. A fehérvérsejtek működésére is pozitív hatással van, és egyértelműen javítja a védekezőképességet.
Télen napi 500-1000 mg pótlása teljesen biztonságos és értelmes megoldás. A növényi forrású C-vitamin jobb, illetve a növényi flavonoidok javítják a hasznosulását, fokozzák a hatását.
Megfázás esetén azt kell róla tudni, hogy akkor hatékony, ha a tünetek első megjelenésekor elkezdjük szedni. Fokozott orrfolyás, vagy láz esetén óránként kell szedni és akár óránként 1000mg-ot is érdemes elfogyasztani naponta 6-8 órán keresztül, legalább 3 napig. Fontos, hogy ha a tünetek csökkenek, akkor sem szabad abbahagyni és még 7-10 napig érdemes napi 3×1000 mg-ot szedni. Ha ezt elszalasztjuk, a tünetek visszatérhetnek, újult erővel fellángolhatnak. Ez C-vitamin paradoxon.
A megfelelő, széleskörű, de nem nagy dózisú pótlás szintén fontos, nem csak vitaminok, de nyomelemek, ásványok tekintetében is. A B-vitamin csoport tagjainak minden elemére szükség van. Azok elérhetők növényi porok, préselményekből, nem érdemes külön több tíz mg-os B-vitamin tablettákat keresni. Nyomelemek közül a cink, a szelén, a molibdén, a réz, a króm fontosak, de ha egy jó növényi készítményt választunk, az általában tartalmazza is ezeket. Vasat külön nem érdemes pótolni, ha nincs kifejezett vashiány. A vas ugyanis a baktériumok enzimrendszerei számára is fontos kofaktor.
Mivel télen a raktározás miatt az anyagcsere lassulhat, jódpótlás is szükséges lehet a pajzsmirigy támogatására. Abból 200 mikrogrammnál többet nem nagyon kell bevinni, inkább a folyamatos pótlás a lényeg, ellenben ha nincs kifejezett túlműködés, sokkal nagyobb adagok is biztonsággal alkalmazhatók. A jód algákból érhető el a legjobb formában. A japán emberek az említett dózis 10-20-szorosát is beviszik gond nélkül, az algafogyasztásuk révén.
dr. Gulyás Tamás